Hilscher Idős Műhely

A Hilscher Egyesület 1989-ben azzal a céllal jött létre, hogy támogató közössége legyen az ELTE szociálpolitikus hallgatóinak és oktatóinak.

Az Egyesület több műhelyt és programot is működtet. Alapítványunk az egyesület által működtetett Idős Műhely szervezésében vesz részt.

A műhely minden évben az idősügyhöz kapcsolódó különböző témákra épül.

A műhely vezetői: Talyigás Katalin

ExpAct

Az Andrássy Egyetemet 2001-ben alapították, ez a képzés több szempontból is egyedülálló hazánkban. Az egyetem nemzetközi fenntartók által működik. A képzés német nyelven folyik, húsz országból kétszáz diák érkezik ide.
A tanulók kis létszáma alapján nagyon jó a tanár-diák arány mind a mester, mind a phd képzésekben.

Az ExpAct az EU AAl program keretében nyert támogatást, fő célja a tevékeny és önálló életvitel támogatása, az életminőség és önállóság javítása. A program neve az "Experience Keep People Active" azaz a "Tapasztalat az aktív időskor kulcsa" mottóból származik.

A kezdeményezés azon az alapproblémán alapul, hogy a társadalom demográfiai változáson megy keresztül, a Baby boom generáció nyugdíjba vonul, ezáltal rengetegen hagyják
el a munkaerőpiacot, romlik az aktívak és eltartottak aránya, valamint hatalmas tudás
és tapasztalat vész el. Ezen felül sokan a munkából visszavonulva elvesztik önbecsülésüket, nem találják helyüket az életben, anyagi és egészségügyi nehézségekkel küzdenek.

Mindezen okok miatt reaktiválni kellene ezeket az embereket a munkaerőpiacon - akár önkéntes, akár fizetett munka formájában.

Az ExpAct egy olyan online közvetítő platform, ami összekapcsolja az ötvenöt év feletti munkát keresőket a munkát kínáló cégekkel, nonprofit szervezetekkel stb. Ennek a platformnak
a kidolgozásában rengeteg partner vett részt (pl. Zh Aw, AlpNet, powerAge stb.).

Jelenleg a platform prototípusát láthattuk, mely még tesztelés alatt áll. Ez a prototípus - bár mutat hasonlóságokat a többi álláskereső programmal - rengeteg újdonságot tartalmaz.
A munkavállalói és a munkaadói oldal tökéletes összhangban van, ugyanazokra a kérdésekre válaszol a cég és az idős személy, ezáltal a rendszer találatokat generál.

A program október 24-én az Andrássy Egyetemen zárókonferenciával ünnepélyesen lezárult. Alapítványunk ügyvezető igazgatója, Talyigás Katalin a Miért tartjuk fontosnak az ExpAct programot? címmel tartott előadást . 

Házi Tündér Szolgálat

2008-2009 január között Alapítványunk Házi Tündér Szolgálat keretében leinformálható, pontos és megbízható munkatársai segítettek a felmerülő szociális és egészségügyi problémák megoldásában.

Szociális Szakma Arcképcsarnoka

Alapítványunk, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral együttműködésben folytatta 2007-ben elindított projektjét, a ma élő szociológusok munkásságának bemutatásával: Ferge Zsuzsa, Gayer Gyuláné, Gönczöl Katalin, Ritoók Magda, Szalai Júlia életműve is tanulságul szolgálhat mindannyiunk és egy következő generáció számára digitális formában.  

TÁMOP-3.2.4/08/01/KMR-2009-0007 jelű "Tudásdepó-Expressz"

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Társadalmi Megújulás Operatív Program Tudásdepó-Express című pályázata (Kódszám: TÁMOP-3.2.4/08/01 KMR) keretében új szolgáltatások bevezetését és olvasásfejlesztési programsorozatot tervezett hátrányos helyzetű, veszélyeztetett életkörülményeket megélő, kallódó fiatalok és fiatal felnőttek számára. Célunk volt a célcsoport tagjai számára a szocializálás folyamatában való segítés, a társadalomba való hatékony integrálódás, a társadalmi esélyegyenlőség érdekében a szociális és kulturális hátrányok leküzdésének elősegítése, továbbá az önbizalom, kreativitás és készségek fejlesztése csoportos foglalkozássorozatok szervezésével, illetve közösségi tér biztosításával. 

A Szolgáltatások és olvasásfejlesztési tréning a veszélyeztetett élethelyzetű fiatalok számára
c. alprogram a FSZEK-kel egyeztetett tematika és módszertan mentén zajlott, a programban vállalt 10 foglalozásra meghatátozott időpontokban került sor. 

10. Jubileumi Alzheimer Világnapi Konferencia, 2010

Az Alzheimer-kór a demencia egyik leggyakoribb formája, ami a gondolkodás és a szellemi
ún. kognitív funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, személyiségváltozással, majd gyors biológiai leépüléssel jár. A betegség elsősorban a 65 év feletti korosztályt érinti.
Az Alzheimer-kór egy krónikus, progresszív (fokozatosan súlyosbodó) betegség, melynek első szakasza az első tünetek megjelenésétől 8-15 évig (átlagosan 10 évig) tart. Bár a kór lefolyása lassítható, az állapotromlás megállíthatatlan, így a gondozóra háruló lelki, testi és anyagi terhek is idővel egyre súlyosabbak.

A szeretetteljes családi ápolás, a lelkiismeretes orvosi gondozás, illetve a korszerűterápiás kezelés mielőbbi elkezdése évekkel meghosszabbíthatja a beteg
és környezete jó életminőségét. Magyarországon 160 ezerre tehető az Alzheimer betegek száma. Ennek többszöröse a betegségben érintett családtagoké, akiknek szintén gyökeresen megváltoztatja az életét a betegség. Ennek a betegségnek az időbeli felismerése és a betegek megfelelő gondozása, ápolása egyre nagyobb feladatot ró a beteg környezetére, családjára és a szociális-, egészségügyi dolgozókra egyaránt, mert a betegek speciális ellátást igényelnek. Különösen fontos
a szakmák közötti összehangolt együttműködés. Meggyőződésünk, hogy a közös szerepvállalás a cselekvés katalizátoraként működhet. Nemcsak a betegségre hívhatja fel a társadalom figyelmét, hanem segíthet megteremteni a ma még hiányzó alapvető és szükséges forrásokat is:

• a társadalmi tudatosság növeléséhez - amely az Alzheimer-kór korai tüneteinek ismertebbé válásához hozzájárulhat;

• az ellátással kapcsolatos információk és támogatások elérhetőségéhez az Alzheimer- kórral küzdő emberek és családjaik számára;

• az ápolást végző családtagok és a gondozó személyzet képzéséhez, valamint
  az egészségügyi szakemberek ismereteinek fejlesztéséhez a demencia diagnosztizálása és kezelése érdekében;

• a politikai döntéshozók elkötelezettségének megteremtéséhez, hogy most
  és a jövőben egyaránt megfelelő forrásokat rendeljenek a gondozáshoz
  és a kutatáshoz;

• a kutatások ösztönzéséhez a megfelelőbb kezelések és a betegség jobb megértése érdekében;

• a társadalom felkészítéséhez a demens emberek megértésére és elfogadására.

A közös összefogással - túllépve a statisztikákon - látványosan is bizonyíthatjuk, hogy a globális közösség minden egyes tagja tehet az időskor méltóságáért, valamint az Alzheimer-betegek és gondozóik életminőségénak javításáért.

Intergált terepképzési modell kialakítása szociális szakemberek képzése során

A TÁMOP 5.4.4-09/1-A-2009-0001 projektet az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel és a XIII. kerületi Önkormányzat szociális intézményeivel együttműködésben nyertük meg. Olyan oktatási programot dolgoztunk ki, amelynek célja a területen dolgozó szociális szakemberek továbbképzése, tereptanárképzés és a terepoktatás fejlesztése. Ennek az együttműködésnek a keretében a SZIA koordinációs és tanácsadói feladatokat látott el, részt vállalt a projekt eredményeként elkészült tereptanári módszertani kézikönyv és a tereptanítás etikai kódexeének kidolgozásában.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, 2010. szeptember 1. - 2012. április 30. közötti futamidővel.

E projekt kiemelkedő eseményei

• 2010-ben részt vettünk a tereptanár oktatásban,

• 2011 február 9-én a projektben résztvevők találkozója a kerület oktatási szempontból történő bemutatása céljából.

• 2011. február 10-én Szociopoly játékon keresztül a szociális területen dolgozó szakemberek az ELTE hallgatókkal együtt ismerkedtek a rászoruló ügyfelek életével,
  és problémáikkal.

• 2011. tavaszi szemeszterében a hallgatók gyakorlati képzésébe a projekt új elemeként meg kellett tervezniük és végre kellett hajtaniuk egy-egy kisebb programot
  a gyakorlatuk szervezeténél. 

• Az ELTE és SZIA koordinálásával kerültek megvalósításra: kerületi kártya fejlesztése, antidiszkriminációs film, áldozatvédelmi film, szülőcsoport indítása bölcsődékben, kutatás az 50 órát meghaladó iskolai hiányzásokról. 

• 2011. június 2-án a XIII. kerületi Polgármesteri Hivatalban szakmai közönség előtt kerültek bemutatásra a projektek.

• 2011. nyarán (június, július, augusztus) a SZIA munkatársai a kerület intézményeinek vezetőivel és munkatársaival interjúkat készítettek a tevékenységükhöz szükséges kompetenciák fejlesztési lehetőségeiről. Majd elkészítették a kompetencia mátrixot.

• 2011 őszén készült el a kézikönyv, majd 2012. január 19-én került kiadásra.

A projekt eredményeként létre jött egy új, integrált, hatékony terepgyakorlat- képzési modell, melynek keretében

• Az ELTE hozzájárult a kerület szociális szakembereinek továbbképzéshez, a szociális ellátások minőségének karbantartásához és javításához,
• Kialakult a kölcsönös visszacsatolások és értékelések rendszere a Tanszék elméleti és gyakorlati oktatói között.
• Folyamatossá válik a kölcsönös tapasztalatcsere és tudástranszfer az elméleti és gyakorlati szakemberek között.
• Megvalósult 30 fő tereptanár képzése.
• Kialakult egy olyan gyakorlati követelményrendszer, amely a szociálismunka BA képzés sztenderdje lehet.

A projekt hozzájárult az önkormányzati szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztéséhez, tervezéséhez, erősíti a szakmai integrációt és a szervezetfejlesztést.

Rehabilitációs Esetmendszer továbbképzés, 2011-2012

​Alapítványunk az ETI által akkreditált (2947/2011 engedélyszámú), 38 kreditpontos Rehabilitációs Esetmendszer továbbképzést indított 2011. október 26. és 2012. március 28. között, 8 képzési napra.

Biztos kezdet, biztos jövő

Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Biztos kezdet, biztos jövő című Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelését célozza. Ennek
2 részprogramjában alvállalkozóként dolgozott Alapítványunk.

A projektben a következő tevékenységekkel vettünk részt:

4 alkalommal előadás tartottunk a következő témákban:

A program keretében esetmegbeszélésekre, szupervízióra és hálózatfejlesztésre is sor került.

SZIA Minőség Modell

A Nonprofit Minőségi Központ a Szociális Innováció Alapítvány projektje, amely az esélyegyenlőséget,
a társadalmi szolidaritást és a minőséget tartja fő értékeinek. A Központ 2001. decemberében alakult Budapesten. Célja a SZIA küldetéséhez igazodva
a nonprofit szektor fejlesztésén keresztül a társadalmi összefogás és érdekérvényesítő képesség erősítése. A SZIA Minőségfejlesztési Modellt az NMIK szakértői dolgozták ki a civil szervezetek speciális igényeihez igazodva. A SZIA Modell elérhető minden érdeklődő szervezet számára.

A NMIK szakemberei kidolgozták a SZIA Minőségfejlesztési Modellt, ami maximálisan igazodik a nonprofit szervezetek, és a szociális szolgáltatások sajátosságaihoz. A szolgáltatás során partnereink egyéni vagy csoportos képzés keretében; a saját szervezetük tevékenységéhez szabottan, szakértőnk támogatásával végzik a szervezetfejlesztést, a szervezet működésének szabályozását és a szervezet partnereinek elégedettségmérési rendszerét. A módszer előnye, hogy nagyban épít a szervezet munkatársainak aktív részvételére, ezért már
a rendszerkialakítás kezdetétől érdekeltté teszi a munkatársakat a rendszerfenntartásban.

A Programban együttműködő partnerünk a CERTOP Kft.

Gyermekbántalmazás és családon belüli erőszak témakörben konzultáció

Alapítványunk a XIII. kerületi Prevenciós Központ megbízásából gyermekbántalmazás és családon belüli erőszak témakörben konzultációt szervezett, 5 alkalommal. 

Közfoglalkoztatottak képzése

Alapítványunk a XIII. kerületi Prevenciós Központban 2014 júniustól a képzési program során
a célcsoport tagjainak − a XIII. kerületi közfoglalkoztatottak − lehetőséget adott arra, hogy részt vegyenek Vállalkozási, gazdálkodási ismeretek, Angol nyelvtanfolyam és Hogyan adhatom el magam a munka világában? c. képzésekben.

A felvételen az egyik csoport fotója látható.

Média és szociális munka

A kommunikáció jelentőségéről Sopronban
az Iskolaszövetség Közgyűlésén Talyigás Katalin tartott előadást 2010-ben.

Moshe Yahoda Emlékülés

Felavattuk Moshe Jahoda emléktábláját a Bálint Házban.

Yahoda 1990-ben az amerikai Joint megbízásából érkezett Magyarországra, mint a rendszerváltás utáni első igazgató. A négy és féléves tevékenysége alatt a holokauszt-túlélőknek, a fiataloknak számtalan közösségi projektet hozott létre és működtetett, komoly anyagi hozzájárulással szorgalmazta és segítette a zsidó közösségi élet felélesztését. Moshe Jahoda nevéhez fűződik többek között a Szarvasi ifjúsági Tábor létrehozása, a Magyar Zsidó Szociális Alapítvány életre hívása, a Bálint Közösségi Ház, valamint az otthonápolás gyakorlatának bevezetése.

Társadalmi szolidaritás az esélyegyenlőségéért (OFA ESÉLY- K 2007-7243-17)

Az Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év, 2007 keretében az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával megvalósult projektünk célja a társadalom figyelmének felhívása a társadalmi egyenlőtlenségekre.

Egy olyan szektorok közti együttműködési sémát kívántunk létrehozni - a Parlamenti Meghallgatás, az azt követő szakmai Esélyegyenlőségi Kerek-asztal, és a nagyközönség számára, a média eszközeivel történő visszacsatolás formájában - a munkahelyi diszkrimináció témájában, mely mintául és hasznos eszközül szolgálhat más társadalmi problémák köztudatba emelése és megoldási törekvései során.

Párbeszéd a Toleranciáért Program

A Párbeszéd a Toleranciáért Program Miriam Ben David, klinikai pszichológus kezdeményezésére, Dr. Talyigás Katalin, szociológus magyarországi irányítása alatt jött létre.

Alapvetően csoportos beszélgetésekre épülő program, amelynek első fázisában a holokauszt túlélő üldözöttjeit és a mentőket invitáltuk személyes találkozásra, beszélgetésre azzal a céllal, hogy a dialógus eszközénél fogva oldódjanak a holokauszt óta ki nem beszélt emlékek által okozott traumák. A pszichiátria, pszichológiai diszciplináinak kutatási eredményeinél fogva, a Kút Alapítvány holokauszt túlélők traumáinak kezelése során szerzett tapasztalatok alapján a program kiterjedt a soá utáni második és harmadik nemzedék érzelmi és lelki problémáinak kibeszélésére.

A case study of the Social Innovation Foundation, 2013 

In a prescient act of social innovation, two of the authors, Katalin Talyigas and Gabor Hegyesi (each social workers, social scientists and long-time activists in the Hungarian civil society) and other colleagues chose the name "Social Innovation Foundation" ("SZIA" as it is known in Hungary) when they established their new non-profit organization in 1997. Since that time, the idea of social innovation, together with its related concepts: social enterprise and social entrepreneurship, have entered the lexicon of citizens and public policy on a global scale.

Menedzsment munkacsoport sztenderdjei, 2010 

A TÁMOP 5.4.1. Szociális Szolgáltatások Szabályozó Rendszerének Kialakítása keretében működő szakértői csoportok 2010. január 28-i találkozóján az a döntés született, hogy létre kell hozni egy, a szakmai területek közötti, a menedzsment feladatokra fókuszáló szakértői munkacsoportot. Ebben a munkacsoportban részt vettek a Szociális Innováció Alapítvány (SZIA) szakértői, felhasználva a minőségügyben szerzett 20 évre visszatekintő tapasztalataikat, valamint a SZIA korábbi minőségügyi projektjeinek az eredményeit.

A munkacsoport célja meghatározni a területközi szabályozókat a sztenderd szint mélységégig, együttműködve a területi munkacsoportokkal, amelyek lefedik
a menedzsmentkérdéseket.

Szociális szolgáltatások menedzsmentje, 1997-2000

Számos kezdeményezés indult annak érdekében, hogy a szociális szakmában működő szervezetek azonos sztenderdek alapján működjenek nemcsak szakmai, de menedzsment szempontból is. 

Ezek közül az első jelentős projekt a Nonprofit Humánszolgáltatók Országos Szövetsége által vezetett, 140 szociális szervezet bevonásával zajlott sztenderdizációs akciókutatás. A kutatás Phare Demokrácia Programja, a Levi Strauss Europe, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával, 6 munkacsoportban zajlott 1997-2000 között. Ez a kutatás elsősorban a brit Social Service Inspector fogalomrendszerét vette alapul, és elsősorban a humánszolgáltatás területén működő nonprofit és önkormányzati szervezetek körében vált ismertté. Azonban a szélesebb körű felhasználására nem került sor.

Gondozási Szükséglet Vizsgálat, 2009 

Alapítványunk a Szociális és Munkaügyi Intézet megbízásából részt vett a Gondozási Szükséglet Vizsgálattal (GSZV) foglalkozó rendelet hatásának vizsgálatában, különös tekintettel a házisegítségnyújtás és az idősotthoni ellátás működési területén bekövetkező változásokra. 

A GSZV bevezetésének hatása nem mutatható ki a Házi Segítségnyújtás (HSG) szolgáltatást illetően. Ennek valószínűleg az a legfőbb oka, hogy az ellátottak nem a szakértői bizottság által megállapított gondozási szükségletük, hanem díjfizetési hajlandóságuk alapján vesznek részt a szolgáltatásban. A kliens - interjú keretén belül is tetten érhető volt ez a folyamat.